Hírek/hirdetések

Kémer nevét az oklevelek 1320-1321-ben említették először Kemer néven. Ekkor Kémer Kemeri Gyurk fia Desen birtoka. Veje, Mázsa László a király ellen, Kopasz nádor seregében küzdött. További elnevezései: 1335-ben Kemur, 1349-ben Kemer, 1450-ben és 1455-ben Keemer, Kemery, 1477-ben Kémer, 1546-ban Kemyr néven fordul elő, románul Kameru-Camúru (1733), 1913-ben Kémer.

Legjelentősebb birtokosa kétségtelenül a Kémeri család. Leszármazásukról Petri Mór nyújt értékes adatokat. Mint jobbágytartók, nemesek, három és fél évszázadon át (1320-1670) voltak Kémer birtokosai. A 15. században a középnemesi család birtokai közé három szomszédos falu és két puszta is tartozott. 1477-ben a település birtokosai a Kémeri család tagjai voltak: Kémeri György unokái. Kémeri birtokát Kémeri Tamás 1502. máj. 19-dikén elzálogosította Kémeri Andrásnak. A Kémeri családé volt még 1532-ben is, mikor kémeri Kémeri János leányai a maguk és testvéreik itteni részbirtokát eladták Somlyói Báthory István erdélyi fejedelemnek. A Kémeri család utoljára a 17. század végén szerepel.

Kémer a 15. század közepétől válik szűkebb környezetének vásáros központjává. Vásártartási jogát éppen a Kémeri család révén nyeri el Hunyadi Jánostól 1447-ben. Hunyadi János kormányzó Kémért azzal a kiváltsággal ruházza fel, hogy „minden húsvét 8-ad napján országos vásárt tarthasson”. Ezen kívül, figyelembe véve a Kémeri család, nevezetesen Miklós és a család többi leszármazottainak érdemeit, „minden csütörtökön heti vásárt engedélyez”. Így lesz Kémer Nagyfalu mellett az akkori Kraszna vármegye nevezetes mezővárosa. Debreczeni kereskedők is fölkeresték 1481-ben.

Társadalmi rétegződése a 18. század végén 42 nemes, 129 paraszt, 115 paraszt örököse, 93 zsellér, 1 pap, 51 egyéb.1532-ben somlyói Báthory István a Kémeriek itteni részbirtokát vásárolta meg, 1547-ben Báthory Istvánt, Andrást és Kristófot iktatják Kémer birtokába. A Kémerieken és a Báthoryakon kívül a falu birtokosai közé tartozott a 16. században a Dancs család, később a Bánffyak, majd 1778-tól a Bölöniek, a Jósika, legutóbb pedig a Meleg család.

1602 előtt Zsombori Farkasnak Kémeren is volt birtoka, azt 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.

1608-ban Báthori Gábor fejedelemé, aki Kisdobszai Dániel szilágysomlyói református lelkésznek adományozta. Később Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett. 1663-ban I. Apafi Mihály Kémer községben adományozott nemességet Mihálynak és Miklósnak, vitézségük elismeréseként. Miklós (Mikó) leszármazottai a Kémeri Mikó (Kémeri-Mikó) család, ma is élő tagjai.

A kémeri dézmát 1608. szept. 24-én Báthori Gábor fejedelem Kisdobszai Dániel, szilágysomlyói reform. lelkésznek adományozta. Az adományt 1614. dec. 4-én Bethlen Gábor megerősítette, aki a dézmát 1615-ben Nagylaki Bernát, somlyói református papnak adományozta.

1609-ben Gábor fejedelem újból megerősíti Kémer és Dohtelke birtokokban Ráthoni Ferenczet, Annát és Mihályt, Latrán Istvánt, Borbálát, Erzsébetet és Jánost, Dancz Ferenczet, Kémeri Juditot, Erzsébetet, Katalint és Annát, Juhos Györgyöt, Bányai Zsigmondot és ifjú Dancz Ferenczet. E birtokokat a nevezettek ősei is bírták. A somlyói református papot a dézsma élvezésében folyton háborgatták, Kemény János fejedelem 1661. október 13-án Sülelmedi Bálint pap kérésére komissziót küldött Kémer (Lecsmér, Ipp, Récse stb.) helységbe, elrendelvén, hogy a dézsmát pontosan fizessék. Ellenkező esetben az ő terhükre is kielégítteti Sülelmedi Bálint papot.

  1. nov. 7.-én érkezett Thököly Diósadról «Kémer nevű magyar faluba».

Az itteni részbirtokhoz 1760-ban jogigényt támaszt a kincstári igazgató L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznavármegyei főispán s mások ellenében.

A művelés alatti területből adózás céljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 143, 1720-ban 96 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 47, 1720-ban 102 kaszást; szőlőt 1715-ben 79, 1720-ban 176 kaszást.* 1895-ben gazdaságainak száma 515. Területe 6842 katasztrális hold, a melyből szántóföld 3401, erdő 1284, legelő 722, rét 551, szőlő (parlag) 262, beültetve 7, kert 192, terméketlen 423 hold.

Korábban, a környező domboldalakról lefutó vízerek (Szélkút, Karjas) a katlan alját nagy mértékben elmocsarasították. Főleg a középkor folyamán voltak az érmelléki mocsarakkal is összefüggő vizenyős területei. Még a múlt század végén is a 6842 hold mezőgazdasági területéből 423 hold volt terméketlen, mocsaras terület.

A községnek 1900-ban 36,062 K. 16 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 11,879 K. 66 f.

A régi szőlők 1890-re teljesen elpusztultak a jó bortermő, márgás talajú, északi vonalban húzódó déli védett oldalakról. A szőlők felújítását megkezdték.

Kémer lakosságának jelentős része a múltban és ma is a mezőgazdaságból él. A közel 4 ezer hektárt kitevő területének felén folyik ma szántóföldi művelés. Növénykultúrái közül első helyen a gabonafélék állnak (búza, árpa, kukorica).

Az egykor virágzó szőlőművelése mára sokat veszített jelentőségéből. Fejlett szőlőművelését bizonyítja, hogy a múlt század 20-as éveiben a nagyobb szőlővel rendelkező birtokosai (Jósika János) más vidékről származó szőlőnapszámosokat is felfogadtak. A jobbágyok ekkor nemcsak gabonából és állatból, hanem borból is kilencedet, szüretkor dáciát (egy esztendős sertést) adnak. A szőlővel beültetett terület (Macska-hegy, Rózsás, Csaroly) nagysága (94 kapás) tekintetében csak a közeli Somlyó múlta felül. A virágzó szőlőkultúrát a múlt század végén filoxéra tette tönkre. Helyreállítani azóta sem sikerült teljesen.

A növénytermesztést kiegészítő ágazat az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés). Fejlődését nagymértékben segítették kiterjedt legelői és rétjei, a környező erdők (Domoszló) makkoltatási lehetőségei.

A faluban van munka. Egy osztrák–magyar–román cég Kémer határában 530 hektáron fenyőt nevel, karácsonyfának. Idényben száz embernek is akad ott munka. Egy másik vállalkozó huszonhét hektár szőlőt telepített, s a jövőben feldolgozóüzemet is létesít. A borturizmus fellendülésére lehet számítani.  A Fort Silvan pincészet 33,5 hektáron termeszt szőlőt.

http://www.magazinsalajean.ro/cultura/exemplu-de-simbioza-culturala-intre-romanii-si-maghiarii-din-camar

Theme by Camarsj and Kemer Romania