Informatii generale

Kémer (románul: Camăr) falu Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északnyugatra, Kárásztelek, Zoványfürdő és Lecsmér között, a DJ109P megyei úton fekvő település, 57 km távolságra a megyeszékhelytől, Zilahtól. Hármas határfalu, Bihar, Szatmár és Szilágy megyék szegélyezik. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegyéhez Szilágysomlyói járásához tartozott.

Kémer a Szilágyság egyik legelszigeteltebb nagyközsége. A legközelebbi vasútállomás Ipp, ill. Bályok. A középkor folyamán érintette Kémért egy Erdélybe menő út. A Szalacs-Margitta felől érkező hadiút bonyolította le a postaforgalmat, de ezen az úton érkeztek híres vásáraira a debreceni kereskedők is. Az út Kalózteleken (Kárásztelken) át Somlyó felé folytatódott, majd a Meszesi hágón át kapcsolódott Erdélyhez.

1990 óta szó szerint szélesre tárta kapuit a falu, hisz akkoriban csak egyetlen kijárata volt a településnek, az is gépkocsival alig járható út, ma pedig négy irányba lehet ki-be járni. Most tervezik az ötödik kijárat létrehozását, ez Szatmár megye irányában könnyítené meg a közlekedést.

Kémer egyedüli olyan községe a Szilágyságnak, amely csupán egy településből áll. Kémer a Berettyó vízgyűjtőjéhez tartozó Nagy-patak (Telek-patak) völgyfőjében fekszik, Bihart Szilágytól elválasztó határ mentén. Valamikor hozzá tartozott a Somos-patak völgyében fekvő, néhány házból álló, magyarok lakta szórvány is. A 176 m tengerszint feletti magasságban települt népes magyar községet a Temetődomb, Diós, Kis-hegy, Hosszú-bérc nevű magaslatok határolják.

A falu nevének eredetére vonatkozólag a szájhagyomány két változatot is őriz. Az egyik szerint a tatárjárás idején Sírmezőnél a tatár hordák lemészárolták az ellenálló magyarok jó részét. Akik el tudtak menekülni, azok a környező sűrű rengetegben találtak védelmet. Hogy az üldözőket elijesszék, ezt kiabálták: „ki mer erre jönni?”, melyet aztán a nyelvhasználat Kimerire, Kémerre változtatott. A szájhagyomány szerint a védelmet nyújtó erdőben letelepülők hozták létre Kémért.

A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Kémer német eredetű személynév, a Kajmir, Kammer, Gammer személynévből vezethető le, akárcsak a szomszédjában fekvő, a Hunyadiak korában még létező, ma csak helynévként szereplő Bukmer (Buchmer) is. Valószínű, hogy egykori lakói között német telepesek, ill. birtokosok is voltak. Német személynév (Gunther) előfordult egy, ma már nem létező településen, Dédácson (1208).

Theme by Camarsj and Kemer Romania