Kulturális élet

Kémer magyarságának hagyományos népi kultúrája szervesen illeszkedik a tőle keletre fekvő, belső-szilágyság sajátos népcsoportja, évszázadok folyamán kiformálódott, elemeiben, vonásaiban és gazdaságában igen egyszerű, de ősi eredetű kultúrájába.
Az itt élő nép néprajzi képe nem valami színes, népszokásai között azonban még ma is előfordulnak archaikus vonások (húshagyókeddi tűzgyújtás, virrasztás, a „holtak falujában” az elhunytak emlékét őrző sírjelek).
Egy falu életében mindenkor az iskola pedagógusai, diákjai és volt diákjai a kulturális élet mozgatórugói.
Hagyományos volt Kémeren a közös éneklés. Énekeltek a mezőn munkaközben, ahol többen összegyűltek (kalákába), aratáskor, szüretkor, máléhántóba, tollfosztóba, paszulyfejtőbe, disznótorba, fonóba, házfalveréskor. A harmincas években, az iskola vegyes kara több ízben elhozta a járási iskolás verseny zászlaját, Szőcs János kántor-tanító vezetésével. Később 40 tagú férfi dalárda működött, de az énekkar a csúcsot Györffi Ferenc zenetanár vezetése alatt érte el. Egyik nagybányai verseny első helyét csak azért nem ők nyerték, mert „Kémeriek” voltak a nagy „demokráciában”. Felnőtt fiatalokból álló tánccsoport működött a faluban a 60-as, 70-es, 80-as években versenyekre, vetélkedőkre jártak, 1975-ben országos III díjat kapott a tánccsoportunk Aradon, 1984-ben megyei I. díjat Zilahon.
Egy másik nevezetes hagyomány volt, hogy minden nagy ünnepen szerepes bált rendeztek, sok tehetséges fiatal, sok értékes népszínművet adott elő, mint : A falu rossza, Sári bíró, A cigány, A betyár, A vén bakancsos és a fia a huszár, Károlykának csizma kék, Anyai szív, Az énekes madár, János Vitéz, stb. a 80-as évek végéig állandó jelleggel működött színjátszó csoport. Egy másik nevezetes hagyomány a farsang, a maszkurások, volt.
Sajnos, ezekből a szép hagyományokból napjainkban már nem sok található meg.
Az iskola pedagógusai besegítettek a hagyományok megőrzésébe is, megpróbálva átadni a jövő nemzedéknek mindazt, amit a népi hagyományainkból ismerniük kell. A tanulók segítségével összegyűjtöttek minden olyan régi eszközt, amely a kender megmunkálásával kapcsolatban volt. A kiállítás mai napig is megtekinthető a régi igazgatói lakásban.
A Kémerért alapítvány megalakulása óta (1997) egyre fontosabb szerepet kap a kultúra terjesztése, népi kultúránk megőrzése terén. Az alapítvány fontos célkitűzése a néphagyományok, népszokások, a népzene és néptánc feltárása, megőrzése, megszerettetése, valamint a regionális rendezvényeken való bemutatkozó szereplés. Alapítványunk minden évben figyelemmel kísérte a pályázási lehetőségeket, Az Illyés Közalapítványnál, a Mocsáry Lajos Alapítványnál, a Communitas Alapítványnál, a Mobilitas- nál és más alapítványoknál. A pályázatok útján nyert összegekből sikerült színvonalas rendezvényeket szervezni: a kétévente megrendezésre kerülő falunapok, néptánc találkozók, nóta-estek, neves évfordulókhoz kötött szavalóversenyek. Igyekeztünk színvonalasabbá tenni rendezvényeinket falunépszerűsítő kiadványok megjelentetésével: 1998-ban jelent meg a „Kémer, a helyét kereső szilágysági nagyközség” címmel, Major Miklós szerkesztésében egy 60 oldalas kis monográfia, aztán pár évvel később megjelentettünk egy két nyelvű (magyar-román), majd egy három nyelvű (magyar-román-német) kisebb terjedelmű, képekkel tarkított Kémert bemutató kiadványt, 2009-ben pedig egy közel 200 oldalas Kémeri falukönyvet jelentettünk meg. Nóta-estjeinkre egy-egy nótás-füzetet jelentettünk meg, 2004-ben „Muzsikánál nincs jobb barát...”, 2008-ban „Régi nóta híres nóta” címmel, a Kémeren és a Berettyó mentén énekelt legszebb magyar nóták, csárdások és dalok gyűjteményeként, (168, illetve 138 oldalas kiadványok).
Az események jó része a kultúrház körül zajlik, de a Teleházasok is hallatnak magukról. A TeleHáz 2001-ben alakult a Szatmárinémeti CREST forrásközpont segítségével, azóta az Illyés Közalapítványtól , a Mobilitas- tól és más szponzoroktól nyert pénzösszegek és információs eszközök segítségével fejlődött és a lakosság, de elsősorban a fiatalok rendelkezésére áll, telefonhálózattal, internet elérhetőséggel, korszerű informatikai eszközökkel felszerelve. Az időnként (nem rendszeresen) megjelenő TeleHáz újság a falu mindennapjairól tudósít.
Ebben az évben (2010) sikerült korszerűsíteni a kultúrházat: nyílászárók cseréje, villanyhálózat felújítása, a fűtés és légkondicionálás megoldása, az egész épület hőszigetelése, külső-belső vakolat javítás, festés. 300 személyes összejövetelek szervezéséhez biztosítva van konyha, asztal, szék/lóca, új étkészlet.
Jól felszerelt könyvtárunk, videó kazetta kölcsönzőnk várja az érdeklődőket.
Rendszeresen szervezünk falunapokat, néptánc-találkozókat, szüreti mulatságokat, és a hősökre is tisztelettel emlékezünk a március 15-i koszorúzással a kopjafánál.
2008-tól több mint 10 éven keresztül a Kémerért Alapítvány iskola-buszt tartott fenn adományokból és pályázatokon nyert pénzekből, amellyel több mint 30 diák ingázott évente Nagyfaluba, Szilágysomlyóra, középiskolába, szakiskolába, tovább tanulni. A használt autóbusz, Török Sándor, Kémerről elszármazott Magyarországi vállalkozó jóvoltából került az Alapítvány tulajdonába. Miután az autóbusz „kiöregedett”, ezt a feladatot a helyi önkormányzat új, korszerű autóbusza látja el.

Theme by Camarsj and Kemer Romania